Arról akartam írni, hogy törik meg szív meg ilyenek,

de aztán rájöttem, hogy hülyeség, és inkább befeküdtem a fürdőkádba és olvastam. Kihűlt a víz, úgyhogy újra meleget engedtem hozzá, és tovább olvastam. 

Aztán elfogyott a könyv, és lemerültem, mert úgy nem hallani semmit. De aztán furcsa mód, talán a vízvezetékeken keresztül, meghallottam a szomszéd beszélgetésének foszlányait.

Időközben megint kihűlt a víz, de rájöttem, hogy valójában én hűltem ki, úgyhogy akár ki is szállhatok. Fáztam, míg szárazra töröltem magam, aztán újra meg kellett törölnöm az arcomat. 

Aztán rájöttem, hogy nem kell várni, nem kell gondolni semmit sem, ez is csak egy nap, amit végig kell csinálni valahogy. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.